“A kórokozó semmi, a környezet minden”
A fertőzéseket kórokozók – baktériumok, vírusok, esetleg gombák – okozzák. De mitől van az, hogy lesz aki beteg lesz, és lesz, aki nem. Az, hogy valaki megkap-e egy fertőzést két dologtól függ: egyrészt a szervezetébe került kórokozók számától, és fertőzőképességétől, másrészt immunrendszerének aktuális állapotától.
Érdekes megfigyelni, hogy az iskolai stressz milyen nagy fokban befolyásolja a 6-10 éves gyermekek ellenálló képességét. Egy szigorú, merev, büntető tanítónő osztályában jóval nagyobb arányú a hiányzás, mint megértő, gyermekszerető társnőjénél. Egyetemeken, főiskolákon jól ismert, hogy vizsgaidőszakban a hallgatók lázas fertőző betegség miatt gyakorta halasztanak vizsgákat. A lázas fertőző betegségek megszaporodása a vizsgaidőszakban a fokozott stresszterhelés következménye. Többamerikai kutatóhelyen igazolták, hogy az egészséges fiatal egyetemisták vérében ill. nyálában kimutatható ellenanyagszint a vizsgaidőszakban csökken, tehát könnyebben kapják meg a fertőzéseket.
Elég, ha csak Traviata, a “kaméliás hölgy” tüdőbajára gondolunk, mely akkor lángolt fel, amikor szerelme elhagyta őt.
Igen érdekes a herpesz és a stressz kapcsolata is.
Egyetemista koromban megdöbbentő élményben volt részem. A menzán álltunk sorba évfolyamtársaimmal. Megkaptuk az “ízletes” ebédet – emlékszem, sárgaborsó főzelék volt feltéttel – és elhelyezkedtünk az asztalnál. Alighogy letettük a tálcákat az asztalra egyik barátnőm, Zsuzsa, – aki sokat bajlódott visszatérő herpeszével – egy ősz hajszálat pillantott meg tányérjában. Nem nyúlt az ételhez, hanem felállt, és visszavitte a tálcát. Amikor alig egy perc elteltével visszatért asztalunkhoz, ajkán jól láthatóan ott virított a frissen kialakult herpesz. Az hajszál puszta látványa elegendő volt, a herpesz az undor hatására alakult ki.
Kedves Olvasóm! Ön ha elfárad, vagy egyszerűen csak “elege van”, megengedhet magának néhány nap pihenést, kikapcsolódást? Ha megfázik, náthás, a torka fáj, vagy hőemelkedése van otthon marad egy-két napra pihenni, gyógyulni? Vagy azt mondja magában: “Csak nem fogok egy ilyen semmiség miatt otthon maradni? És éppen most, amikor… Nem, ezt igazán nem tudják megoldani nélkülem!” Ne várja meg, míg a magas láz, esetleg tüdőgyulladás mindenképpen ágyba kényszeríti.
A helyzet – és jelentése
Fontos tudnunk azonban, hogy nemcsak az a fontos, hogy mi történik velünk, hanem az is, hogy a történteket hogyan éljük át. Az, hogy miként hatnak ránk egyes helyzetek, elsősorban attól függ, hogyan gondolkodunk róluk, milyen jelentést tulajdonítunk neki, és – nem utolsó sorban – az, hogy képesek vagyunk-e befolyásolni az eseményeket.
A stressz csak előkészíti a talajt a betegség számára, de nem maga a stressz okozza a betegséget. Nincsenek – vagy alig vannak – önmagukban betegség-okozó helyzetek, hanem csak olyan magatartások, szokások, amelyekkel az ember a helyzetre reagál. A helyzet rendezését, megoldását pedig nagymértékben befolyásolja annak egyéni jelentése. Vagyis nem magára a helyzetre reagálunk, hanem arra, amit az számunkra jelent.
Hogyan öregednek a tarahumara indiánok. Vagy hogyan nem?
A mexikói tarahumara indiánok közismerten kiváló futók. A törzs tagjainak nagy része időről időre lefutja a maratoni távot. Kultúrájuk legkülönösebb vonása a következő: azt vallják, hogy legkiválóbb futóik 60 év felettiek. Egy kutatócsoport – amelyet dr. Deepak Chopra vezetett, aki nemzetközileg elismert szakértője annak, hogyan befolyásolják hiedelmeink, meggyőződéseink testi állapotunkat – megvizsgálta a törzs tagjait. Meglepő módon azt találták, hogy tényleg a 60 év körüliek között volt a legnagyobb a tüdőkapacitás, a legterhelhetőbb szív- és érrendszer. Vagyis a törzs hite alapvetően befolyásolta tagjainak fizikai állapotát.
Stressz-skála
Holmes-Rahe skála
A hatvanas években két amerikai pszichológus Thomas Holmes és Richard Rahe összeállítottak egy stresszskálát. A pontértékek éves összegzésével – vizsgálataik szerint – megbecsülhető a megbetegedés kockázata.
Holmes-Rahe skála
Életesemény Érték
Házastárs halála 100
Válás 73
Különélés 65
Közeli családtag halála 63
Baleset, sérülés 53
Házasságkötés 50
Állás, munkahely elvesztése 47
Nyugdíjazás 45
Családtag betegsége 44
Terhesség 40
Szexuális problémák 39
Új családtag befogadása 39
Üzleti problémák 39
Anyagi helyzet változása 38
Házassági konfliktusok 35
Nagyobb adóságok 32
Új munkakör 29
Gyermekek elköltözése otthonról 29
Problémák anyóssal, apóssal 29
Konfliktus a főnökkel 23
A munkaidő és a munkakörülmények megváltozása 20
Költözés, lakóhelyváltozás 20
Üdülés 13
Karácsony 12
Melyek azok a tulajdonságok, amelyek egy helyzetet a legtöbb ember számára stresszkeltővé vagyis stresszorrá teszik?
Rendhagyó könybemutató, zenével, énekkel
Rendhagyó műsoros könyvbemutatót tartottam a Fekete Kutya Kult(úr) Kocsmában november 24-én és 26-án.
Hogyan született a könyv és a könyvbemutató ötlete?
A nyáron – pontosabban júliusban lettem 60 éves. Úgy döntöttem, megpróbálok számot vetni a 60 évvel, és benne a 30 év terápiás munkával. Ennek összegzésére született a könyv. Az elmúlt 30 év terápiás tapasztalatait foglaltam össze benne,
Gondolkoztam, hogy mutassam be a könyvet.
Olvassam fel belőle a legérdekesebb történeteket? Hiszen minden fejezetben sok esetleírás, történet olvasható. Nem jó, mert akkor lelövöm a poént. Akkor miért olvasnátok el?
Akkor beszéljek a stressz hatásairól? Beszéltem már épp eleget. Számos előadásom, kurzusom, tréningem szól a stressz hatásairól.
Másképp döntöttem. Mindig szerettem verset mondani, énekelni. Az elmúlt 40 évben erre nem sok lehetőségem volt, hát mikor, ha nem most? Az 55. születésnapomon egy ejtőernyős tandem-ugrásra hívtam meg magam – 4000 m-ről ugrottunk ki ejtőernyővel, 3000 méter szabadesés, aztán kinyílt az ernyő és szerencsésen földet értem. Úgy gondoltam eljött az ideje egy újabb ugrásnak: annak, hogy ne csak írásban, vagy katedráról vállaljam a megmérettetést – felléptem a pódiumra. Versek, dalok segítségével mutattam be magamat és a munkámat, a könyvet, vagyis inkább azt, amiről szól. A versek és dalok ahhoz kellettek, hogy elmondják helyettem azt, amihez a szó kevés, amit nem tudok, vagy nem merek elmondani.
Azt hiszem ez az ugrás se volt sokkal kisebb. Voltak itt-ott kisebb megbillenések, de mindent összevetve ez az ernyő is kinyílt. Elkapott a hallgatóim – reménybeli olvasóim – érdeklődése, megértő és megbocsátó szeretete.
Rossz stressz, jó stressz?
Kétségtelen, hogy a stressznek manapság rossz sajtója, rossz “PR”-ja van. Ami nemcsak igazságtalan, hanem félrevezető is. Az utóbbi években szinte közhellyé vált a stressz káros, megbetegítő hatása. Egyre több betegség hátterében fedezik fel a károsító lelki tényezőket, ezért egyre gyakrabban hangzik fel orvosunk szájából: “éljen nyugodt, stresszmentes életet”
A stressz mindennapi életünk része, alkotó energiáink forrása, mely cselekvésre sarkall, segíti küzdelmeinket. A “jótékony stressz – kihívás, késztetés. Segít, hogy reggelente frissen, elevenen ébredjünk, hogy napközben lelkesek, pozitívak, kreatívak legyünk. Segít versenyt futni, előadást tartani, még szerelmeskedni is. A stressz sarkall, hogy meneküljünk a tűz vagy az árvíz elől, vagy elkészüljünk munkánkkal a kitűzött határidőre. A stresszorokra adott élettani válasz fontos szerepet játszik az állatvilágban, és alapvető jelentősége volt az emberi faj fennmaradásában is.
A túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan “negatív” stressz azonban felmorzsolja energiáinkat, kiégést okoz, tönkreteszi kapcsolatainkat, karrierünket, aláássa önbizalmunkat, végül – de nem utolsó sorban – súlyosan romboló hatással van egészségünkre.
Olyan ez, mint a tűz: hasznunkra fordíthatjuk, ha korlátozzuk, és ellenőrzésünk alatt tartjuk.
Küzdj vagy menekülj!!!
Még mindig aktuális?
Aside Posted on
Több mint 10 éve jelent meg könyvünk első kiadása Menedzserbetegségek címmel. Reménykedtünk persze a sikerben, de a könyv fogadtatása, a nagyfokú érdeklődés bennünket is meglepett
A téma semmit sem vesztett jelentőségéből. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a XXI. században a stressz az egyik legveszélyesebb és leginkább egészségkárosító tényező.
Miért változott a könyv címe? 10 éve sem gondoltuk azt, hogy lennének olyan betegségek, amit kizárólag menedzserek kaphatnak meg – tehát a juhtenyésztő, a kazánkovács vagy a latintanár biztosan védettnek érezheti magát ellene. Úgy gondoltuk, hogy a menedzserek az átlagosnál nagyobb stresszterhelésnek vannak kitéve, s ez indokolja, hogy „menedzserbetegségekről” beszéljünk. Ma, a legújabb kutatások fényében – és nem utolsó sorban a gazdasági válság tanúságai, és személyes gyakorlati tapasztalataink szerint – már sokkal valószínűbb, hogy a menedzser nem több, hanem csupán másféle stresszhatásoknak van kitéve. Ezért hát a Menedzserbetegségek már nemcsak menedzsereknek szólnak. Reméljük, hogy a második, átdolgozott kiadást is az elsőhöz hasonló szeretettel és érdeklődéssel fogadják.
