stressz
“A kórokozó semmi, a környezet minden”
A fertőzéseket kórokozók – baktériumok, vírusok, esetleg gombák – okozzák. De mitől van az, hogy lesz aki beteg lesz, és lesz, aki nem. Az, hogy valaki megkap-e egy fertőzést két dologtól függ: egyrészt a szervezetébe került kórokozók számától, és fertőzőképességétől, másrészt immunrendszerének aktuális állapotától.
Érdekes megfigyelni, hogy az iskolai stressz milyen nagy fokban befolyásolja a 6-10 éves gyermekek ellenálló képességét. Egy szigorú, merev, büntető tanítónő osztályában jóval nagyobb arányú a hiányzás, mint megértő, gyermekszerető társnőjénél. Egyetemeken, főiskolákon jól ismert, hogy vizsgaidőszakban a hallgatók lázas fertőző betegség miatt gyakorta halasztanak vizsgákat. A lázas fertőző betegségek megszaporodása a vizsgaidőszakban a fokozott stresszterhelés következménye. Többamerikai kutatóhelyen igazolták, hogy az egészséges fiatal egyetemisták vérében ill. nyálában kimutatható ellenanyagszint a vizsgaidőszakban csökken, tehát könnyebben kapják meg a fertőzéseket.
Elég, ha csak Traviata, a “kaméliás hölgy” tüdőbajára gondolunk, mely akkor lángolt fel, amikor szerelme elhagyta őt.
Igen érdekes a herpesz és a stressz kapcsolata is.
Egyetemista koromban megdöbbentő élményben volt részem. A menzán álltunk sorba évfolyamtársaimmal. Megkaptuk az “ízletes” ebédet – emlékszem, sárgaborsó főzelék volt feltéttel – és elhelyezkedtünk az asztalnál. Alighogy letettük a tálcákat az asztalra egyik barátnőm, Zsuzsa, – aki sokat bajlódott visszatérő herpeszével – egy ősz hajszálat pillantott meg tányérjában. Nem nyúlt az ételhez, hanem felállt, és visszavitte a tálcát. Amikor alig egy perc elteltével visszatért asztalunkhoz, ajkán jól láthatóan ott virított a frissen kialakult herpesz. Az hajszál puszta látványa elegendő volt, a herpesz az undor hatására alakult ki.
Kedves Olvasóm! Ön ha elfárad, vagy egyszerűen csak “elege van”, megengedhet magának néhány nap pihenést, kikapcsolódást? Ha megfázik, náthás, a torka fáj, vagy hőemelkedése van otthon marad egy-két napra pihenni, gyógyulni? Vagy azt mondja magában: “Csak nem fogok egy ilyen semmiség miatt otthon maradni? És éppen most, amikor… Nem, ezt igazán nem tudják megoldani nélkülem!” Ne várja meg, míg a magas láz, esetleg tüdőgyulladás mindenképpen ágyba kényszeríti.
Hogyan öregednek a tarahumara indiánok. Vagy hogyan nem?
A mexikói tarahumara indiánok közismerten kiváló futók. A törzs tagjainak nagy része időről időre lefutja a maratoni távot. Kultúrájuk legkülönösebb vonása a következő: azt vallják, hogy legkiválóbb futóik 60 év felettiek. Egy kutatócsoport – amelyet dr. Deepak Chopra vezetett, aki nemzetközileg elismert szakértője annak, hogyan befolyásolják hiedelmeink, meggyőződéseink testi állapotunkat – megvizsgálta a törzs tagjait. Meglepő módon azt találták, hogy tényleg a 60 év körüliek között volt a legnagyobb a tüdőkapacitás, a legterhelhetőbb szív- és érrendszer. Vagyis a törzs hite alapvetően befolyásolta tagjainak fizikai állapotát.
Stressz-skála
Holmes-Rahe skála
A hatvanas években két amerikai pszichológus Thomas Holmes és Richard Rahe összeállítottak egy stresszskálát. A pontértékek éves összegzésével – vizsgálataik szerint – megbecsülhető a megbetegedés kockázata.
Holmes-Rahe skála
Életesemény Érték
Házastárs halála 100
Válás 73
Különélés 65
Közeli családtag halála 63
Baleset, sérülés 53
Házasságkötés 50
Állás, munkahely elvesztése 47
Nyugdíjazás 45
Családtag betegsége 44
Terhesség 40
Szexuális problémák 39
Új családtag befogadása 39
Üzleti problémák 39
Anyagi helyzet változása 38
Házassági konfliktusok 35
Nagyobb adóságok 32
Új munkakör 29
Gyermekek elköltözése otthonról 29
Problémák anyóssal, apóssal 29
Konfliktus a főnökkel 23
A munkaidő és a munkakörülmények megváltozása 20
Költözés, lakóhelyváltozás 20
Üdülés 13
Karácsony 12
Melyek azok a tulajdonságok, amelyek egy helyzetet a legtöbb ember számára stresszkeltővé vagyis stresszorrá teszik?
Még mindig aktuális?
Aside Posted on
Több mint 10 éve jelent meg könyvünk első kiadása Menedzserbetegségek címmel. Reménykedtünk persze a sikerben, de a könyv fogadtatása, a nagyfokú érdeklődés bennünket is meglepett
A téma semmit sem vesztett jelentőségéből. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a XXI. században a stressz az egyik legveszélyesebb és leginkább egészségkárosító tényező.
Miért változott a könyv címe? 10 éve sem gondoltuk azt, hogy lennének olyan betegségek, amit kizárólag menedzserek kaphatnak meg – tehát a juhtenyésztő, a kazánkovács vagy a latintanár biztosan védettnek érezheti magát ellene. Úgy gondoltuk, hogy a menedzserek az átlagosnál nagyobb stresszterhelésnek vannak kitéve, s ez indokolja, hogy „menedzserbetegségekről” beszéljünk. Ma, a legújabb kutatások fényében – és nem utolsó sorban a gazdasági válság tanúságai, és személyes gyakorlati tapasztalataink szerint – már sokkal valószínűbb, hogy a menedzser nem több, hanem csupán másféle stresszhatásoknak van kitéve. Ezért hát a Menedzserbetegségek már nemcsak menedzsereknek szólnak. Reméljük, hogy a második, átdolgozott kiadást is az elsőhöz hasonló szeretettel és érdeklődéssel fogadják.
